A szakképzési hozzájárulás

1. § (1) A szakképzés költségeihez való hozzájárulás (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás) célja a szakképzésrol szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, az állam által elismert szakképesítés megszerzését biztosító, és a felsooktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzések, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hatálya alá tartozó pályaorientáció, szakmai elokészíto ismeretek és szakmai alapozó oktatás, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés), a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás fejlesztésének, továbbá a felnottképzésrol szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) hatálya alá tartozó képzések támogatása.
   (2) A szakképzési hozzájárulás hatékony alkalmazásának további célja a törvény által meghatározott mértékben a foglalkoztatottak szakmai tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.
   
2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a belföldi székhelyu
   a) gazdasági társaság,
   b) szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet, az iskolai szövetkezeti csoport kivételével,
   c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, vízgazdálkodási társulat, a víziközmu-társulat kivételével, vízgazdálkodási társulatok társulása, egyes jogi személy vállalata és a leányvállalat,
   d) ügyvédi iroda, magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkezo munkaközössége, erdobirtokossági társulat,
   e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, az átalányadót fizeto egyéni vállalkozók kivételével [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett].
   (2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyu jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezo társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).
   (3) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelezo foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.
   
3. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja és mértéke - a (2) bekezdés figyelembevételével -
   a) a kettos könyvvitelt vezeto hozzájárulásra kötelezettnél az éves (egyszerusített éves) beszámolóban kimutatott bérköltségnek, illetoleg külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltségnek,
   b) az egyszeres könyvvitelt vezeto és egyszerusített beszámolót készíto hozzájárulásra kötelezettnél - a tag személyes közremuködése ellenértékeként kivett összeg kivételével - a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltségnek,
   c) az egyéni vállalkozó esetében a munkaviszony keretében foglalkoztatott magánszemély számára kifizetett bérköltségnek [a továbbiakban az a)-c) pont alattiak együtt: a hozzájárulás alapja]
   az 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).
   (2) A számvitelrol szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulást az üzleti évre, az egyéb hozzájárulásra kötelezett a naptári évre (tárgyév) állapítja meg. A naptári évtol eltéro üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett az üzleti év elso napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, fizeti meg hozzájárulási kötelezettségét és fizet eloleget.
   (3) A kettos könyvvitelt vezeto vállalkozás a tárgyévi szakképzési hozzájárulás alapjának a tárgyévet követo év ötödik hó utolsó napjáig bekövetkezett - a tárgyévrol készült bevallásában figyelembe nem vett - változása esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét a tárgyévet követo év ötödik hó utolsó napjáig vallja be, és fizeti meg az állami adóhatóságnak.
   
4. § (1) A szakképzési hozzájárulás teljesítheto
   a) az Szt. 19. §-a és 27. §-a alapján kötött együttmuködési megállapodás, illetoleg tanulószerzodés alapján szakközépiskolai, szakmunkásképzo iskolai vagy szakiskolai (a továbbiakban: szakképzo iskola) tanuló gyakorlati képzésének megszervezésével,
   b) az Ftv. hatálya alá tartozó, a végrehajtási rendeletben meghatározott módon gyakorlati képzések megszervezésével, amennyiben e képzésekre a felsooktatási intézmény és a gyakorlati képzésben együttmuködo gazdasági szervezet együttmuködési megállapodást köt.
   (2) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesíto hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét - legfeljebb annak mértékéig - csökkentheti
   a) a tárgyévben elszámolt (kifizetett) - az 1. számú mellékletben meghatározott - költségek (kiadások) összegével,
   b) a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz, szerszám, kisgép, muszer, az agrártevékenységet folytató a gyakorlati képzést szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporítóanyag) beszerzésére, bérlésére, karbantartására, felújítására, pótlására, illetoleg bovítésére, valamint ezen eszközök muködését biztosító szoftverek beszerzésére a tárgyévben fordított, a foglalkoztatás elosegítésérol és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott Munkaeropiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészébol (a továbbiakban: alaprész) nyújtott támogatás összegével csökkentett összeggel,
   c) az alapképzés céljait szolgáló tanmuhelynek, laboratóriumnak, egyéb gyakorló területnek a bérleti, munkavédelmi, tuzbiztonsági és a közüzemi szolgáltatások díjára a tárgyévben fordított ellenorizheto költségek (kiadások) összegével,
   d) szakképzo iskola, valamint felsooktatási intézmény számára - fejlesztési megállapodás alapján - a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával, amelyet szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni. A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képzodött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelo mértékéig veheto figyelembe kötelezettségcsökkento tételként. A felsooktatási intézmények számára nyújtott fejlesztési támogatás - hozzájárulásra kötelezettenként - a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet,
   e) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Szt. 52. §-ában eloírt képzési szerzodés, illetoleg tanulmányi szerzodés alapján megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig. Az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplo szakképzések szakképzési hozzájárulás terhére történo elszámolhatóságát a 15. §-ban meghatározott Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (a továbbiakban: Bizottságok) hagyják jóvá.
   (3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában szereplo kötelezettségcsökkento kiadások mértékének arányban kell állnia a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülo tanulók létszámával.
   (4) A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, közös tulajdonukban lévo, vagy általuk közösen bérelt gyakorlati célú létesítményben (üzemközi tanmuhelyben) történo megszervezése esetén a hozzájárulásra kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott tételekkel csökkentheti a bruttó kötelezettségét.
   (5) Gyakorlati képzés megszervezésének kell tekinteni azt is, ha a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján egy másik, gyakorlati képzéssel teljesíto hozzájárulásra kötelezettnek (a továbbiakban: költség-hozzájárulásban részesített) - az általa végzett gyakorlati képzésnek - a (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti elszámolható költségeihez (kiadásaihoz) és fejlesztéseihez hozzájárulást ad át, melyet a költséghozzájárulásban részesített csak ezen pontokban szereplo tételek fedezetére használhat fel. Ebben az esetben a hozzájárulásra kötelezett - amennyiben a bruttó hozzájárulási kötelezettsége az átadáson felül még fedezetet nyújt - csak a (2) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott tételekkel csökkentheti továbbá a bruttó kötelezettségét. A költség-hozzájárulásban részesített nem veheti figyelembe kötelezettségcsökkento tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített.
   (6) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségcsökkento tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelo összeget (a továbbiakban: nettó kötelezettség) a tárgyévet követo év második hónapjának 15. napjáig kell befizetni az Flt.-ben meghatározott Munkaeropiaci Alap (a továbbiakban: Alap) Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett számlájára.
   (7) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesíto hozzájárulásra kötelezett az éves szakképzési hozzájárulásról az oktatási miniszter rendeletében eloírt elszámolást a tárgyévet követo év második hónapjának 15. napjáig az Oktatási Minisztérium részére megküldi. Az elszámolás alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítését az alapkezelo ellenorizheti.
   (8) Ha a hozzájárulásra kötelezett utólag feltárja, hogy éves elszámolását helytelenül állapította meg, akkor a különbözetet - a végrehajtási rendeletben meghatározott elszámolásnak az alapkezelo részére történo megküldésével egyidejuleg - közvetlenül az Alap Kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, illetoleg onnan visszaigényelnie.
   (9) A szakképzési hozzájárulást a gyakorlati képzés megszervezésével teljesíto hozzájárulásra kötelezettnek az állami adóhatósággal szemben nem keletkezik bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége, azonban az állami adóhatóság a helyszíni ellenorzés során ezeket a dokumentumokat is ellenorzi.
   
5. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez a 4. § szerint gyakorlati képzést, köteles bruttó kötelezettségét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára befizetni.
   (2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettségét csökkentheti
   a) a 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a hozzájárulásra kötelezettnél képzodött bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelo mértékig veheto figyelembe kötelezettségcsökkento tételként. A felsooktatás számára nyújtott fejlesztési támogatás hozzájárulásra kötelezettenként a bruttó kötelezettség maximum 37,5 százaléka lehet,
   b) a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára, az Szt. 52. §-ában eloírt képzési szerzodés, illetoleg tanulmányi szerzodés alapján megszervezett szakképzés költségeivel (kiadásaival) a hozzájárulás alapjának legfeljebb 0,5 százaléka mértékéig. Az OKJ-ban nem szereplo szakképzések szakképzési hozzájárulás terhére történo elszámolhatóságát a Bizottságok hagyják jóvá.
   (3) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott fejlesztési támogatás és a (2) bekezdés b) pont szerinti költségfelhasználás összege nem éri el a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget, akkor a különbözetet be kell fizetni az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.
   (4) Az állami adóhatóság a befizetett szakképzési hozzájárulást az alapkezelovel történt megállapodás szerinti idopontban utalja át az Alap Kincstárnál vezetett számlájára.
   
6. § (1) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki nem szervez gyakorlati képzést
   a) az éves bruttó kötelezettségét,
   b) az 5. § (2) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült kötelezettségcsökkento tételek éves összegét,
   c) az a) és b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét
   maga állapítja meg és vallja be az adóévet követo év második hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak.
   (2) A tárgyévben gyakorlati képzést nem szervezo hozzájárulásra kötelezettnek az I. félévre vonatkozóan szakképzési hozzájárulási eloleget kell fizetnie.
   (3) Az eloleg mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség azzal, hogy az 5. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségcsökkento tételek idoarányosan az eloleg befizetésénél figyelembe vehetok.
   (4) Az eloleg összegét a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg és vallja be az adózás rendjérol szóló 1990. évi XCI. törvényben (a továbbiakban: Art.) a rá vonatkozóan eloírt idopontban elkészített havi, évközi, illetoleg éves bevallásban. Az eloleget az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás beszedési számlára a tárgyév hetedik hónapja 20. napjáig kell befizetni.
   (5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év második hónapja 15. napjáig kell befizetni, illetoleg többletbefizetést ettol az idoponttól lehet visszaigényelni.
   (6) A gyakorlati képzést nem szervezo hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulás bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenorzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
   
7. § (1) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját - e törvény keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg.
   (2) A törvényben eloírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni.
   (3) Fejlesztési támogatásként tárgyi eszköz is átadható. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköz - a 4. § (2) bekezdésének d), valamint az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékig - jogszabályon alapuló eszközátadásnak minosül. A fejlesztési támogatásként átadott tárgyi eszköznek legfeljebb az átadáskori könyv szerinti értékét lehet a bérjárulékok közötti elszámolással, a szakképzési hozzájárulás miatti bruttó kötelezettséget csökkento tételként számításba venni.
   (4) A fejlesztési támogatás nyújtásának a tárgyév utolsó napjáig lehet eleget tenni.
   (5) A gyakorlati képzés szervezését év közben kezdo hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés megkezdése idopontjától számított idoszakra vonatkozóan a 4. § szerint kell eljárnia.
   (6) A gyakorlati képzés szervezését év közben megszüntető hozzájárulásra kötelezett éves hozzájárulási kötelezettségének elszámolásánál és pénzügyi rendezésénél a 4. §-ban foglaltak szerint jár el az egész évre vonatkozóan.
   (7) Gyakorlati képzés szervezésének teljes megszunése, vagy egy oktatási évnél hosszabb szünetelése esetén a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére korábban beszerzett, a megszunés (szünetelés) által érintett tárgyi eszközök és beruházások - a megszunés idopontjában fennálló - könyv szerinti értéke a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékét növeli, és legkésobb a megszunéssel egyidejuleg - szüneteltetés esetén a tanítási év letelte elott - be kell fizetni az Alap Kincstárnál vezetett számlájára. A 4. § szerinti gyakorlati képzést szervezo hozzájárulásra kötelezett megszunése minden esetben a gyakorlati képzés szervezésének megszunését jelenti.